A hőszigetelés előnyei

Nem megyek bele abba a közhelyes témába, hogy: azért kell hőszigetelni, mert akkor lesz gazdaságos a fűtés. Ezt mindenki tudja már. Azért kell enni, hogy ne halj éhen.

Majdnem minden cikk arról szól, hogy a hőszigetelés előnyei az olcsóbb fűtés, és esetleg az olcsóbb klimatizálás. Ám alig lehet olvasni arról, hogy milyen egyéb előnyei vannak a hőszigetelésnek, ezért álljon itt pár gondolat ezzel kapcsolatban.

1. A hőszigetelés növeli az ingatlan értékét. Egy hőszigetelt házat gyakran nemcsak annyival drágábban lehet eladni, amennyibe a hőszigetelés került, hanem még többért. Az emberek tisztában vannak azzal, hogy ez nem csak pénz kérdése, hanem egy pár hétig tartó kellemetlenség is, ráadásul a jól kivitelezett hőszigetelés még egy csomó más előnnyel is jár.
   

   ---

2. Nemcsak a téli fűtési költséget csökkenti, hanem a nyári klimatizálási költséget is. Sőt, mivel csökkenti a nyári felmelegedést, egy jól hőszigetelt házba nem is biztos, hogy kell klíma. Manapság a klíma üzemeltetés sem aprópénz. Egy 120 m2-es házban akár 20-30 ezer forintba is belekerülhet havonta. Képzeld el, hogy ezt a költséget is harmadára csökkented a hőszigeteléssel!
   

   ---

3. Szebb lesz a ház, mint azelőtt. A hőszigeteléssel a házad nemcsak meleg „kabátot” kap, de egyben új ruhát is. Ha jól választod meg a színeket és előzőleg tájékozódsz a lehetőségekről, egy nagyon különleges ruhát adhatsz a házadnak. Sok olyan házat láttam, ahol a szomszédok elismerően jegyezték meg, hogy nagyon jó az ízlése a tulajdonosnak.
   

   ---

4. Meghosszabbítja az épület élettartamát. Hihetetlenül hangzik, de a hőszigetelés csökkenti a hőingadozást. Mivel csökken a hőingadozás, az épület szerkezet mozgásai is csökkennek. Ezáltal pedig megnövekedik az élettartam.
   

   ---

5. Jelentősen javul a hőérzet a lakásban. Egy hőszigeteletlen házban hidegek a falak, szinte „sütnek”. Nagyanyámék úgy védekeztek ezellen, hogy falvédőket tettek a falra ott, ahol aludtunk. Ez javította a komfortérzetünket, de nem csökkentette a fűtési költségeket. Ha hőszigeteled a falakat, a szerkezet hőmérséklete megemelkedik, megszűnik a hideg sugárzás, és sokkal jobban fogod érezni magad.
   

   ---

6. Megszűnik a penészedés. A közhiedelemmel ellentétben a hőszigetelés nem okoz penészedést, hanem inkább megszünteti azt. Van olyan, hogy hőszigetelés után alakul ki a penész az épületben, de ez a hibás kivitelezés miatt van. Részletesebben is írok róla. A hőszigeteléssel megemelkedik a falak belső hőmérséklete, így megszűnik a táptalaj a penészgombáknak.
   

   ---

7. Örömöt szerez neked. Képzeld el mennyivel jobb érzés egy felújított és gyönyörűen fényezett autóba beülni, mint egy ütött-kopott rozsdás verdába. Ugyanezt fogod érezni, amikor kész lesz a hőszigetelés, és a kivitelezők eltakarítják a romokat.
   

   ---

8. A végén azért csak nem tudom kihagyni a lényeget: mennyivel szebben hangzik a 25.000,- Ft, mint a 45.000,- Ft ha arra a sárga csekkre gondolsz, amit a gázszámlára kell befizetned? Ezt az élményt biztosan megkapod a hőszigetelés után.
   

   ---

Hőszigetelés fajta szerint Magyarországon kétféle hőszigetelőrendszer terjedt el a homlokzatok tekintetében.

A polisztirolos és a kőzetgyapotos.

Közöttük nagyon nagy a különbség a tulajdonságaikat tekintve.

Gyakran hallom, hogy az egyik hőszigetelés fajta sokkal jobb, mint a másik, vagy fordítva, pedig ezt nem lehet így kijelenteni egyikükre sem. Egyik sem jobb, mint a másik, csak ha úgy vizsgáljuk, hogy mi a fontos nekünk. 

Egy sportkocsi nem jobb egy terepjárónál, ha egy tanyán élsz. A terepjáró nem jobb egy kis városi autónál, ha a fogyasztás a fontos, vagy ha nehezen tudsz parkolni.

Az alapján kell dönteni, hogy az egyik, vagy másik tulajdonságaiból eredő haszon neked mit jelent igazán.

Tény, hogy a homlokzati hőszigetelések túlnyomó többsége polisztirol alapú, míg kisebb hányaduk kőzetgyapot. Szerintem az arány valahol 90-10% körül lehet, de a kőzetgyapot folyamatosan növeli részesedését.

Nézzük meg mik a különbségek, és azok mit jelentenek a felhasználó szempontjából. Ha elolvastad tedd mérlegre azokat az előnyöket, amik neked fontosak, és így könnyebb lesz meghozni a helyes döntést.

Ez a jól ismert fehér habszerű műanyag tábla, amit kiskorunkban hungarocellnek hívtunk.

Ma már számos néven megtalálható, de az anyag neve nem változik: polisztirol. Gyakran találkozunk az EPS megjelöléssel, ami azt jelenti hogy expandált polisztirol. A műszaki jellemzőre és az alapanyagra utal.

Homlokzati felhasználásra a Dryvit (drájvit) márkanéven terjedt el, ezért sok helyen még ma is így hívják a homlokzat hőszigetelését: drájvitozás.

Több fajta homlokzati EPS létezik.

Hármat említenék meg:

• Normál homlokzati polisztirol. Ez a közismert fehér, kemény „habszivacs”.
• Grafitos polisztirol. A fehér EPS továbbfejlesztett változata, 23%-kal jobb hőszigetelő képességgel. Grafit és Grafit Reflex változatok ismertek. Utóbbi egy továbbfejlesztett változat, ami a sötét grafitos polisztirolt megvédi a napsütéstől a felragasztás után a dűbelezésig. Miután a hőszigetelő lapokat dűbelekkel rögzítették, nem lesz további funkciója. A ragasztás és a dűbelezés között azonban könnyen előfordulhat, hogy a napsütés miatt a táblák „leugranak” a falról. Ez a hőtágulás miatt van, és kellemetlen jelenség. Reflex bevonattal megelőzhető.
• Open páraáteresztő EPS. A Baumit gyár által fejlesztett hőszigetelő lemez nagyon jó páraáteresztő képességgel. Ha aggódsz a falazat „lélegzése” miatt, akkor válaszd ezt, de csak komplett rendszerben hatásos: Open polisztirol, Open ragasztó, Open vakolat.

Nem fogok belemenni a gyártás módjába, és azzal sem untatlak, hogy a levegő a legjobb hőszigetelőanyag, vagy, hogy kőolajból gyártják.

Csak azt vizsgálom, hogy milyen előnyökkel, ill. hátrányokkal jár az alkalmazása. Így könnyebb lesz döntened, hogy Neked melyik a jobb.

Előnyei:

• Az egyik legolcsóbb tartós hőszigetelő anyag.
• Könnyű vele dolgozni.
• Könnyen beszerezhető.
• Könnyű a súlya.

Hátrányai:

• Nem jó páraáteresztő (bár van már erre megoldás: Baumit Open rendszer).
• Boldogan beleköltözik az egér.
• Magas hő hatására elolvad, de nem lángol, és nem terjeszti tovább a tüzet.
• Alacsonyabb hőszigetelő képesség, mint a kőzetgyapot.

A polisztirol nem mérgező.

Nemrég láttam egy Facebook csoportban egy bejegyzést: egy megnevezett, de nem létező román építész azt mondta, hogy a polisztirol alapú hőszigetelés mérgező, ezért Norvégiában már be is tiltották. Aztán röviden taglalta, hogy milyen módon keletkezik penész a polisztirol miatt, és az milyen rossz hatással van a gyerekekre. Az ásványgyapotot pedig méltatta.

Ráadásul egy olyan kattintás vadász honlapon jelent meg, ahol többek között arról esik szó, hogy „Válassz egy csillagot, megmondjuk milyen társ illik hozzád legjobban.” No komment.

• Röviden megjegyezném, hogy a polisztirol nem bocsát ki semmilyen káros anyagot.
• A penészedés nem azért van, mert polisztirollal hőszigeteltünk, hanem azért mert rosszul. Vagy a szellőztetés hiánya, vagy mindkettő együtt.
• A polisztirol lebontás után építési hulladékként elszállítható.
• A polisztirol nem környezetbarát termék. Kőolajból állítják elő, sok energia ráfordítással, és a szállítása is energiaigényes.
• A polisztirol újrahasznosítható. Készülhet belőle sporteszköz (szörfdeszka), csomagoló anyag, hőszigetelő anyag, töltőanyag és még számos más dolog.

A kőzetgyapot később lépett be a homlokzati hőszigetelő rendszerek piacára, mint a polisztirol.

Eltartott egy ideig, míg elég komoly teret tudott nyerni, de még mindig bőven lemaradásban van.

Vannak azonban olyan tulajdonságai, amik számodra előnyt jelenthetnek.

Előnyei:

• Nem éghető.
• Kiváló páraáteresztő.
• Jó hangszigetelő.
• Jobb hőszigetelő képessége van, mint a polisztirolnak.

Hátrányai:

• Körülményes vele dolgozni.
• Drágább anyag.
• Drágább és több kiegészítő kell hozzá.
• Drágább a munkadíja.
• Még kevesebben értenek hozzá, mint a polisztirolhoz (pedig ahhoz sem ért mindenki, aki állítja).
• Nehéz anyag, alaposabb rögzítést igényel.

A kőzetgyapot sem környezetbarát termék. Előállításához magas energiaszükséglet társul, mert a követ meg kell olvasztani, és szálasítani, mint a vattacukrot. Szállítása szintén drága, mert rengeteg levegőt szállítanak vele.

Bontás után veszélyes hulladéknak minősül, elhelyezése nem egyszerű feladat.

A lábazat hőszigetelése olyan fontos, mint cipőt felvenni. 

Hiába van egy jó meleg téli kabátod, ha nyári cipőben kell járnod télvíz idején.

Ha hőszigetelés nélkül hagyod ezt a részt, akkor számolj azzal, hogy a szobákban a falhoz közeli padlórész, és a padlóhoz közeli fal felület sokkal hidegebb lesz, mint a többi, és ezeken a helyeken jó eséllyel penészedés fog kialakulni.

A lábazat hőszigetelése más szigetelő rendszert igényel, mint a homlokzat többi része. Ez a terület a csapó esőnek sokkal jobban kitett rész, és fizikai igénybevétellel szemben is ellenállóbbnak kell lennie.

Előzőek miatt egy sokkal keményebb és vízálló rendszert kell ide felépíteni.

A lábazat méretét Te határozod meg azzal a megkötéssel, hogy legalább legyen 40 cm magas a járdától számítva.

A lábazati hőszigetelő rendszer a hőszigetelés anyagában és a vakolat fajtájában tér el a homlokzati résztől.

A hőszigetelő anyag polisztirol, de más eljárással készül, mint a homlokzati. Lehet zártcellás XPS (extrudált polisztirol) vagy formahabosított EPS lemez.

Az XPS eleve nem vesz föl vizet, mert olyan gyártási technológiával készül, hogy a benne lévő levegő sejtek zártak. A formahabosított lemez pedig ugyanolyan anyag, mit a homlokzati polisztirol, csak a gyártás során a lapokat egyenként sajtolják, így nem lesz vágott felület, a külső oldali levegő sejtek zárva maradnak. A formahabosított lábazati lemez sokkal keményebb, mint a homlokzati EPS.

A lábazat másik fontos eleme a bevonat. Ez általában az úgynevezett mozaik vakolat, ami régebben egy „mákos” szemcsés felületet eredményezett, manapság már kapható belőle egyszínű változat is, számtalan formában. Ez az anyag gyakorlatilag vízhatlan felületet biztosít, és akár súrolással is tisztítható.

Ha kő burkolatot akarsz, akkor arra figyelj, hogy a burkolat

• teljes felületén ragasztva legyen. Ragasztás során a burkolóanyag hátoldalát és a lábazat felületére is ragasztót kell kenni. Ez a technológia tovább növeli a vízállóságot, és tartóssá teszi a burkolatot.
• Flexibilis csemperagasztóval ragaszd a lapokat, és válassz S1 minőségűt. Normális üzletben tudni fogják, hogy az mi fán terem.
• Minél könnyebb burkolóanyagot válassz, mert leszakadhat. Ne legyen nehezebb 30-35 kg-nál négyzetméterenként.
• Használj „csavaros” dűbelt ezen a felületen, mert az sokkal nagyobb erővel rögzíti a rendszert a falba.

Ebben a fejezetben eloszlatunk néhány olyan tévhitet, ami sok embert megakadályozott abban, hogy hőszigetelje a házát.

Ha tudták volna mi az igazság, ma már sokkal energiatakarékosabb házban laknának, és a megtakarított pénzt, magukra költenék.

Hőszigetelés után penészedés lesz.

A hőszigetelés utáni penészedést nem a hőszigetelés okozza, hanem több, gyakran együtt elkövetett hiba, főként ezek:

• A hőszigetelést gyakran ablakcserével együtt oldják meg. Az ablak csere előtt a levegő és vele együtt a pára szinte szabadon járt-kelt a régi ablakok résein keresztül. A rések megszüntetésével gondoskodni kell a szellőztetésről, ami naponta két-három alkalommal 5 perces kereszthuzattal megoldható.
• A homlokzati hőszigetelést és a födém (padlás) hőszigetelését nem dolgozzák össze. Ha a homlokzati hőszigetelés és a padlás hőszigetelése nem ér össze, akkor a kettő között a ház fala érintkezik a hideg levegővel. Ettől a fal mennyezethez közeli része, és a plafon falhoz közeli része sokkal hidegebb lesz, mint a többi szerkezet. Itt könnyen lecsapódik a pára, és a felület a penész táptalajává válik.
• Nem hőszigetelik a lábazatot. Ilyenkor a lábazaton keresztül lehűl a padló falhoz közeli része, és a fal belső oldalának padló közeli része. Ez egy jellegzetes penészedési tünet.

Megszűnik a fal lélegzése. 

A fal nem lélegzik. Tény, hogy van páraáteresztő képessége. A falon keresztül távozik a belső pára 2-3%-a. Az épületfizika és páratechnika egy nagyon komoly tudomány. Ha mégis aggódsz azért, mert a polisztirolos hőszigetelés megszünteti a fal páraáteresztő képességét, akkor válassz Baumit Open rendszert, vagy kőzetgyapot alapút!

A szellőztetéssel a megtakarított meleget is kieresztem a szabadba.

Ezzel csak egy gyors levegőcserét csinálsz. A benti meleg- és magas páratartalmú levegőt kicseréled a friss, hideg kinti levegővel. Mivel a benti szerkezetek (padló, falak, bútorok) nem tudnak lehűlni ennyi idő alatt, kb. 5 perc alatt fel is melegítik a beengedett levegőt (ezáltal annak jelentősen lecsökken a páratartalma is).

Vályogházat nem kell hőszigetelni.

A vályogház hőszigetelése valóban nagyobb körültekintést igényel, mint egy téglából épült házé. Azonban nem az dönti el a hőszigetelés szükségességét, hogy vályogból van-e vagy sem, hanem az, hogy meg vagy-e elégedve a fűtésszámláddal vagy sem. Ha túl magasnak tartod a fűtés költséget, akkor először foglalkozz a padlás hőszigetelésével.

Ha ez kész, és még mindig drága a meleg, akkor lehet a homlokzattal és az ablakok cseréjével foglalkozni. Legyél körültekintő! Nedves épületet soha ne hőszigetelj! A vályoghoz inkább válassz jó páraáteresztő képességű hőszigetelést, és nagyon fontos a megfelelő rögzítő dűbel kiválasztása.

---

Nedves épületet soha ne hőszigetelj!

A homlokzati hőszigetelés 6 fő elemből, és számtalan kiegészítőből áll.

A 6 fő elem az alábbi:

1. Hőszigetelő lap
2. Ragasztótapasz
3. Rögzítő dűbel
4. Üvegszövet háló
5. Alapozó
6. Színező vakolat

A nevükre kattintva a megfelelő oldalra jutsz.

A homlokzati polisztirolok és kőzetgyapot lemezek

A homlokzati polisztirolok H80 jelöléssel vannak ellátva. A H betű a homlokzatra utal, a 80 pedig a keménységére.

Fontos: sokféle polisztirol van, de a homlokzatra nem mindegyik alkalmas.

Az EPS gyártás után egy picit zsugorodik, ezért pihentetni kell. Ha ez nem történik meg, akkor felragasztás után, a Te házadon fog zsugorodni, ami azt eredményezi, hogy a lapok szélei picit eltávolodnak egymástól, és a mintázata át fog látszani a színezőanyagon. Ez így néz ki:

Ez a homlokzat ugyan több sebből vérzik, de Te egyiket sem akarod a saját házadon látni.

A hőszigetelést többek között azért csinálod, hogy büszke legyél a szép házadra, nem azért, hogy azon röhögjenek.

A 80-as keménység is fontos. Igaz ugyan, hogy a végső strapabíró réteget a háló-ragasztó-vakolat együttes rétegrend adja, de ha alatta vaj puhaságú anyag rejlik, akkor arra tehetsz akármilyen páncélt, tönkre fog menni.

A homlokzati polisztirol nem készülhet újrafeldolgozott anyagból, csak hibátlan polisztirol szemcsékből.

Ha ásványgyapottal hőszigetelsz, akkor kevésbé vagy kitéve az átverés lehetőségének, mert ezen a téren még nincs annyi csaló. Könnyű utánanézni a neten, hogy amit ajánlottak neked, az megfelel-e homlokzatra.

A kőzetgyapot gyártás nagyon költséges dolog. Kevesebb kőzetgyapot gyártó van Európában, mint polisztirol gyártó Magyarországon.

Az ásványgyapot és a kőzetgyapot nem ugyanaz. A kőzetgyapotot bazalt olvasztásával készítik. Az üveggyapot is ásványgyapot, de még nem tudják elérni ugyanazokat a műszaki paramétereket azonos árban, mint a kőzetgyapotnál.

A ragasztótapasz egy speciális ragasztó, amit nemcsak arra fejlesztettek ki, hogy a polisztirol táblákat felragassza, hanem arra is, hogy olyan erős kérget képezzen a felületen, ami ellenállóvá teszi a homlokzatot.

Emiatt, a közhiedelemtől eltérően nem lehet helyettesíteni csemperagasztóval (még flexibilissel sem), mert így fogsz járni:

Ők nem tudták, hogy a csemperagasztó nem jó megoldás. Te már tudod.

Általánosságban igaz az, hogy minél olcsóbb a ragasztótapasz, annál gyengébb a minősége. (De hát ez majdnem mindenre igaz…)

 A dűbel a hőszigetelés tartósságának egyik záloga. 

Olyan, mint az autóban a légzsák. Sose akarod látni, de mindig tudni akarod, hogy ott van.

A dűbel arra való, hogy a falazat és a hőszigetelés között egy oldhatatlan kapcsolatot hozzon létre.

Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Ezért hiába használsz kiváló minőségű ragasztót, ha az alapfelület amire ragasztasz gyenge, mint a harmat. Pl. egy régi, porló vakolatra ragaszthatsz a legjobb ragasztóval, a hőszigetelés le fog válni, és ez lesz az eredmény:

A dűbel a hőszigetelő lapon keresztül mehanikailag rögzíti a hőszigetelő rendszert a fal szerkezethez, így teljesen mindegy, hogy milyen minőségű vakolat van a hőszigetelés és a fal között.

Közösségi oldalakon szoktam olvasni, hogy „Családi házhoz nem kell dűbel.” Ez a mondat sehogyan sem állja meg a helyét.

Talán onnan ered, hogy régebben a gyártók is azt mondták: két szintig nem szükséges a dűbel, ha nyers (vakolat nélküli) felületre ragasztunk. Tehát új falazatról van szó. Amióta azonban 10 cm lett a minimális vastagság, de nem ritka a 15-20 cm hőszigetelő lapok alkalmazása sem, ez a nézet megváltozott.

Mindig kell dűbel. 

Létezik egy úgynevezett matrac effektus a hőszigetelő lapoknál.

Ez azt jelenti, hogy hő hatására változik a lapok térfogata. Mivel nem tudnak elmozdulni, kitáguláskor (melegben) a „hasuk” domborodik ki, összehúzódáskor (hidegben) pedig a sarkaik próbálnak kiemelkedni a síkból. Ennek a mozgásnak ez az eredménye:

Senki nem szeretne ilyet látni a házán. Nem is lehet helyrehozni. Megelőzni lehet. Mindig használj dűbelt!

A hőszigetelés előtt a dűbel fajtáját és hosszát ki kell választani.

A dűbel fajtáját a hőszigetelő rendszer (kőzetgyapot vagy EPS) és a falazat fajtája határozza meg.

A kőzetgyapot rendszer sokkal nehezebb, mint a polisztirol, ezért olyan dűbel kell hozzá, aminek nagyobb rögzítő ereje van. Ezek általában fémszeges vagy csavaros dűbelek, esetleg üvegszálas beütőszeggel vannak szerelve.

Ez nem fémszeges dűbel:

 

Ez viszont az:

Kérdezd meg a kereskedőtől, hogy milyen dűbelt ajánl! Ha megkérdezi miből van a fal, az már jó jel. Tízből nyolc nem fogja megkérdezni, csak odaírja valamilyen olcsó műanyag tárgynak az árát.

A jó minőségű dűbel egyik ismérve a 8 mm-es átmérő. Ha 10 mm-es dűbelt ajánlanak, az már ok az aggodalomra.

A fekete dűbel szintén gyanakvásra ad okot. Ez a piac olyan értékes, hogy egy csomó műanyag fröccsöntő vállalkozás dűbelnek látszó tárgyat dob a piacra fillérekért. Egy ilyen tárgy gyártása tényleg gyerekjáték, és néhány forintból megoldható. Egy olyan rögzítő eszköz, ami megbízhatóan képes megtartani egy többszáz kilós hőszigetelő rendszert a falon évtizedeken keresztül, már más kérdés. Válassz olyan dűbelt, ami már bizonyított: EJOT, FISCHER, HILTI, BAUMIT. STO, stb márkák.

Egy jó dűbel olyan stabilan áll a falban, hogy géppel is nehéz kihúzni. Ha kézzel képes vagy „kitépni” a falból a dűbelt, az biztos, hogy nem jól lett „telepítve”, silány minőségű vagy nem a falazatnak megfelelő.

A dűbel hosszát a hőszigetelő anyag-, a ragasztó és a meglévő vakolat vastagsága, valamint az adott dűbel rögzítési mélysége határozza meg.

Utóbbi azt jelenti, hogy milyen mélyen kell a szerkezetbe érnie a dűbelnek ahhoz, hogy hatékonyan tudjon rögzíteni. Nem igaz az, hogy minél mélyebben van a dűbel, annál jobb.

Az üreges tégla falazatok jellemzője, hogy a külső kéreg vastagabb és erős, míg a belső levegő cellákat elválasztó részek sokkal vékonyabbak és gyengébbek. Ezért a külső kéregben kell a dűbelnek rögzítenie. Ehhez pontos számítás kell:

Hőszigetelés vastagsága + ragasztó vastagsága (1 cm) + meglévő vakolat vastagsága + dűbel gyártó által előírt rögzítési mélység.

Az üreges tégla falazatokat nem szabad ütvefúróval fúrni, mert a belső cellák átszakadnak, és a dűbelek lógni fognak, kiesnek.

Ezeket a falazóanyagokat „karát” fúróval kell fúrni. Ez egy olyan fejlesztés, ami képes a téglát gyönyörűen megfúrni úgyis, ha nem ütvefúróval fúrod.

A dűbelek elhelyezésének van szisztémája. Ezt dűbelkiosztásnak nevezzük. Általában elmondható, hogy 6 db dűbel kell egy négyzetméter hőszigetelés rögzítéséhez. Kétféle rajzolat javasolt, a W és az ötpontos avagy T elrendezés. Ezek így néznek ki:

A jó és rossz dűbelek közötti különbség: