A színes vakolattól függ, hogy a végén elégedett leszel-e a látvánnyal, vagy sem.

Mivel ez a külső bevonat, a legtöbb környezeti hatással szemben ellenállónak kell lennie:

• Csapadék
• Hőmérséklet ingadozások: hideg, meleg
• UV sugárzás
• Mehanikai hatások
• Szennyeződések: por, szmog, algásodás, mohásodás

Különböző struktúrákban elérhető:

• Kapart hatású: 1,5 – 2 – 3 mm nagyságú egyenletesen eloszlatott szemcsék egy homogén, rücskös felületet képeznek, mint egy nagyon durva csiszolóvászon.
• Dörzsölt: ez az úgynevezett gördülőszemcsés vakolat, amikor függőleges vagy vízszintes, ill. körkörös irányú rajzolatokat alakítanak ki a felhordás során. A nemes vakolat apró, homokszerű anyagába 2 – 3 mm nagyságú gömbölyű szemcsék rajzolnak mintát.

Nemesvakolatnak vagy színező vakolatnak nevezik ezt az anyagot, különböző színekben kapható.

Régen zsákos kiszerelésben lehetett megvenni, és felhasználáskor vízzel összekeverve hordták fel a felületre. A technológia fejlődésével manapság már szinte csak vödörben lehet kapni. Ez az anyag majdnem felhasználásra kész.

Vakolás előtt csak ki kell bontani a vödröt, felkeverni az anyagot egy keverő géppel. Ha megfelelő az állaga, akkor máris mehet a falra, ha keverés után is túl sűrű, akkor 1-2 deci vízzel fel lehet lazítani.

Diszperziós, szilikát és szilikon kötőanyagú vakolatok kaphatók manapság.

• Diszperziós anyagok a vakolatok túlnyomó többsége. Ezek az anyagok oldószert nem (vagy csak minimális mennyiségben) tartalmaznak, vízzel hígíthatóak, műgyanta bázisúak. Általában akril diszperzió az alapanyag. Ez a gazdaságos, és tartós megoldás.
• Szilikongyanta alapú vakolatok. Ha az átlagnál többet akarsz, akkor ez a Te vakolatod:
  • Rugalmasabb, mint az akril diszperziós vakolat. Ez a tulajdonság tartósabbá teszi ezt a bevonat rendszert.
  • A szennyeződések nehezebben tapadnak meg rajta, így évek múltán is úgy néz ki, mintha új lenne.
  • Vannak átverős gyártók ilyen dumával pl.: szilikonos vakolat (van benne valami, ami szilikonra emlékeztet). Vagy szilikonnal javított vakolat. Pfffff.
• Szilikát kötőanyagú (vízüveg) ásványi vakolatok.
  • Kiváló páraáteresztéssel rendelkező műgyanta mentes vakolatok főként kőzetgyapot rendszerekhez és műemlék épületekhez.
  • Felhasználás során a hőmérsékletre és a páratartalomra sokkal érzékenyebb anyagok.

Így néz ki, ha nem bírja a napot:

Vagy így:

Vagy ha „szereti” az algát

Ezek a vakolatok attól kötnek meg, hogy elveszítik a víztartalmukat, azaz kiszáradnak. Decemberben 4 C˚ fokos hőmérséklet és 96%-os páratartalom mellett ez nem tud megtörténni. Akár egy hétig is eltarthat, mire a vakolat megszilárdul. Ilyenkor szokott történni az eső mosta vakolatbalesetek többsége.

Utána így néz ki a homlokzat:

meg így:

 

Kerüld el ezeket a tragikus eseményeket, és készülj fel előre!

Ha teheted ne hagyd a színezést október utánra. Figyeld az időjárást, és igyekezz úgy alakítani, hogy lehetőleg esőmentes napok következzenek színezéskor és utána 1-2 napig.

Vakolat helyett festék?

Gyakran találkozom ezzel a kérdéssel. Több innovatív gyártó is foglalkozott már ilyen jellegű fejlesztéssel, de tudomásom szerint még senkinek nem sikerült olyan festéket kifejleszteni, ami tartósan ellenáll a hőszigetelő rendszer felületét értő hatásoknak. A minimum 1,5 mm vakolat vastagságot festékkel meg sem lehet közelíteni. 

A tudomány mai állása szerint semmiképp ne válassz festéket a homlokzatra vakolat helyett, mert nem lesz tartós a hőszigetelő rendszered.

Ha nem sikerült a színezés, és foltos lesz a felület, vagy nem tetszik a szín, akkor lehet átfesteni. A minimum 1,5 mm vakolatnak azonban fel kell kerülni a felületre.